Dec.15

A nagy és a vendégházban tetőfokára hág a hangulat. Nick az öccsét kapja el...

 -Mi a fenét gondolsz? Leállsz smúzolni a ház asszonyával? Te idióta, a férjét döntötte le Hógolyó! Még jó, hogy nem lett komolyabb gond!
- Nyugi bátyó! Hiszen tudod, hogy nem gondoltam komolyan!

 - Annak idején a nejeddel sem kezdtem ki, most se hajtottam rá a barátnődre, és Elorának is csak azt mondtam, ami tény! Arról nem tehetek, hogy a férje nem tetszik!

 - Nézd... Évek óta nem találkoztunk. És, rendben, lehet hogy akkoriban túlreagáltam a dolgot, de akkor még sok mindent nem tudtam... Csak arra kérlek, hogy Eloráról szállj le! Neki nagyon sok mindent köszönhetek, és nem szeretném elveszteni a bizalmát. Piper meg nem a barátnőm.
- Még nem... Na jó, ígérem, jó fiú leszek.

A szoba másik felében  szintén komoly beszélgetés folyik.

 -A mai után úgy döntöttem, inkább felköltözöm a házba. Találkozom a gyerekekkel, lesz ami lesz.
- Rendben, és ne feledd, mind a családod tagjai vagyunk, és azt szeretnénk, ha boldogok lennétek.

A nagy házban is próbálna megoldást keresni a helyzetre. Elora a gyerekekért ment az oviba, így a nagyik vigyáznak Clarára.

 - Annyira aggódom! Hiába próbáltam türelemre inteni a lányomat, mintha csak a falnak beszélnék...
- Hát, ez nem egy egyszerű állapot, az biztos. Szegény Leslie is eléggé össze lehet zavarodva

 - És ha véletlen összefut a kicsikkel?
- Na igen, szerintem ezt nem vették számításba.

 - És Nick? hogy vagytok ti ketten?
- Öh.. Hát, most van más gondom is, mint vele foglalkozni...
- Gil szerint nem kellene ennyit tökölnie.

 Piper felnevet zavarában.
- Azt hiszem, tapasztalatból mondja.

 - Hát lehet. 
-Örülök, hogy itt vagytok. Sokkal jobb így, meg lehet beszélni a gondokat mással.

 - Én  is örülök, de hiányoznak a lányok. 
-Ismerős... A családom szerte-szét a világban. 

Hazaér Elora.
- Sziasztok! Mi ez a nagy búskomorság?!

 - Hát, a családról volt szó...

- Jajj, anya, ne már.
 - Nem muszáj itt velünk lenned mindig! Danáék és Emmáék is szívesen lennének veled! 

- Lehet, de nem csak erről van szó. Azt szeretném, ha Leslie-vel kapcsolatban nyugodtabb lenne a helyzet.
- Na tök jó. Azt hittem, egyszer ezt már átbeszéltük

 - Miután rárontottál, és sarokba szorítottad, nem hiszem, hogy azt vetted ki a szavaimból, amit mondani szándékoztam.
- Anya. Azt mondtad, ha találkozna a gyerekekkel, jót tenne mindenkinek.
- Ne haragudj, de ő azt mondta Gilnek, hogy vagy feljön, vagy induljon vissza velünk Pestre - vetette közbe Raquelle.

 - Akkor, mi legyen? Hazaviszitek? Mert ezt én nem bírom tovább. Itt van, a nyakába ugranék, ölelném-csókolnám, ő meg néz rám, mint egy vad idegen. El tudjátok képzelni?! Alig vártam hogy velem legyen, és... Hát hagyjuk inkább...

 - Te mit szeretnél?
- Sokat gondolkoztam. Azt hiszem, elküldöm a leleteit Danielnek, ő mégis csak egy szuper  doki, hátha tud valami okosat mondani.

- Jó ötlet, több szem többet lát.
- Később felhívom, egyáltalán van-e erre ideje. Most megyek, és ellenőrzöm a karácsonyi listát...

Folyt. Köv.