Az átszállítás sikeresen megtörtént, habár a Bariban lévő kórházban magán szobát intézni körülményes volt.
"Te jó ég, még szék sincs?!" - gondolta Elora, és a beteghez lépett, megnézni, ébren van-e.
- Szia drágám! Remélem, nem túl kényelmetlen itt!
Belépett a doktornő is a szobába.
- Jó napot!
- Üdv! Elora Shepard vagyok, Leslie a férjem.
- Én a kezelőorvosa, Dr.Tamara Stone vagyok. Elnézést kell kérjek a puritán körülményekért, itt nem szokott igény lenni külön elhelyezésre. Amit csak tudunk, megteszünk ennek érdekében.
-Nagyon köszönöm. Gondolom, a dokumentációt megkapta Dani... akarom mondani, Dr. Petrovtól.
- Igen, természetesen mindent hiány nélkül elküldött. A férje szépen javul, nagyjából egy hét múlva levehetjük a kötést is a fejéről. A gipsz csak öt hét múlva vehető le, de ha jól érzi magát, otthon is lábadozhat.
- Van egy ikerpárunk otthon, de nagyon várják haza az apukájukat.
- Azt elhiszem.
- Ezt a kis ajándékot is ők küldték be velem. Itt hagyhatom? Egy kispárna.
- Persze, habár még ne használja, ha lehet.
- Ha bármi kérdés felmerül, nyugodtan hívjanak!
A doktornő elment, Elora pedig "Leslie" feje mellé tette a párnát.
- Hát, ha nincs szék, ide ülök melléd. A kicsiket alig tudtam otthon hagyni, még szerencse, hogy apudék itt vannak, és elvitték őket fagyizni. Hamarosan vissza kell utazniuk, de remélem, előtte hazajöhetsz.
Válasz most sincs.
Elora megfogja a férfi kezét, de meglepetésére az egy nyögés kíséretében elhúzza tőle.
-Ne haragudj, nem akartam fájdalmat okozni. Azt hiszem, most hagylak pihenni, és majd jövök holnap. Be kell ugranom a nőgyógyászhoz, majd kérek tőle a babáról egy képet. Légy szíves ne ugrálj, jó?
Miután Elora elmegy, a csöves gondolkozik.
"Anyám, két gyerek otthon, a harmadik meg ennek a szép nőnek a pocakjában?! Miféle marha ez a Leslie? Magán szoba, első osztályú ellátás... Álmodni se mertem volna, hogy ebben egyszer részem lesz. Remélem, a tervem beválik!"
